Gyűrűvilág

Szólj hozzá!

Hozzászólt Ágoston Március 27, 2009-n 8:06pm

Helyesbítés: kilométerenként 5 kW = 5 W/m örvényáram-veszteség.

Hozzászólt Ágoston Március 27, 2009-n 8:02pm

Az Egyenlítő feletti litze tehát méterenként 5 kW energiát disszipál. Ha PV-réteggel vonnánk be az egész litzét és az összes geostacionárius szerkezeti elemet, akkor sem lehetne napenergiával fedezni a veszteségeket, mert ehhez kicsi a rendelkezésre álló gyűjtófelület. És itt jön a képbe Ágoston. Az ő módosított ORS-a nem igényel reaktorokat a geostacionárius (helyesebben a változtatható sebességű) komponenseken, ahol a lineáris motorokat kell elhelyezni. Az energiaveszteség is 2 nagysűgrenddel alacsonyabb. Itt maga az orbitális gyűrü lesz a fő energiaforrás! A lineáris motorok pedig, valamint az inductrack elven működő mágnespárnás elemek energia-szempontból egy rendszert alkotnának, tehát bármelyikük üzemzavara/sérülése nem okozhatja a mágnespárna kimaradását. Itt nem fordulhat elő, hogy egy meteorit eltalálja az ORS gyűrüt és az összes skyhook lezuhan a bolygóra a ráakasztott felvonókötelekkel együtt. Az én rendszeremben ez teljességgel lehetetlen.

Hozzászólt Ágoston Március 27, 2009-n 2:56pm

Kedves Gyűrüvilág tagok!
Egy 300 km magasan tovasuhanó kábel nem nagyon melegszik, de egy 150 km magasra tervezett gyűrü igen (ui. itt m3-enként 10¹⁷ számú molekula található).
Akik közületek értenek a fizikához, azt az ellenvetést hozhatják fel, hogy a litzében is indukálódnak örvényáramok, amik veszteségeket okoznak. Igen! De nem mindegy mekkorák ezek. Egészen eltérő értékek várhatók pl. a poláris pályán működő ORS-szalagra és más az Egyenlítő fölöttire. De általánossában kijelenthetjük, hogy az egységnyi emelőerőre (teherre) jutó fékezőerő, azaz örvényáramok okozta mágneses ellenállás=
0,2/(fajl. vezetőképesség × szalagvastagság × sebesség × mágneses permeábilitás)
Poláris ORS-nál a veszteségek azért is magasak, mert ezesetben két, ellenirányban áramló litze kell (a Coriolis-erők ellensúlyozása végett). Itt viszont működne a szupravezető réteggel bevont litze is, hiszen csak 3 K környezeti hőmérséklet ellen kell a 2 szalagnak hőt leadnia. A veszteségek pótlásához szükséges energiaigény kb. 100 MW-ra tehető.
Az Egyenlítő fölött működő ORSnál sokkal több, de itt az építési költségek is 1/3 akkorák. Itt a veszteségek, 5 cm vastag és 20 cm széles alu-litzével számolva, 200 MW.
Az energiaveszteségek, mindkét esetben, 20 ezer tonna hasznos teher emelésére vonatkoznak.

Hozzászólt Ágoston Március 18, 2009-n 9:06am

Állításaimat szeretném néhány adattal is alátámasztani.
De hol is kezdjem? Talán ott érdemes, ahol minden új technika kezdődik, hát az új anyagoknál. Kétféle szempont szerint kell mérlegelnünk. 1. Mechanikai 2. mágneses, ill. szupravezetőknél a kritikus áramsűrüség és kritikus hőmérséklet szerint.
Mivel a Gyűrüvilág minden méternyi anyaga szabadesésben lévőnek is tekinthető, nincs olyan mechanikai követelmény, ami ne valósult volna már meg. Kivétel ez alól, ha valaki GEO-ról akar kábelt ereszteni a Földre. A valós Gyűrüvilág azonban, biztonsági okokból és a kifelé irányuló "mesterséges gravitáció" követelménye miatt, szupraorbitális sebességgel fogja körbejárni a Földet. Itt már fontos, hogy olyan anyagokat haszhnáljunk, amiknek a szakítószilárdsága magas. Kiváló anyag az aszteroida-eredetű üvegszál, ill. az üvegszál-kompozit vagy a szénszál-erősítésű kompozit anyagok. Lehet készíteni köteleket gyémántszálakból is (csak nehéz elhitetni az emberekkel, hogy "odafent" a gyémánt és a gyámántszálas kötél nem ugyanaz az árkategória, hanem mindkettő olcsó) A gyémántszál az egyik legígéretesebb anyag, de nem feltétlenül. Tudtátok, hogy a bórnitrid alapú anyagok kompressziótűrése és szakítószilárdsága meghaladja a gyémántét?
2. A gyűrüvilág rengeteg geostacionárius állomást kell, hogy működtessen, hiszen nem lehet mindent aszteroida anyagból odavinni, sok mindent a Földről kell felhúzni. Ehhez mágnespárnás csúszkák és lineáris motorok kellenek. Az alkalmazott anyagok közül a szupravezetők kiemelt csoportot képeznek és a Gyűrüvilág megvalósulása, akár hiszitek, akár nem, az olcsó szupravezketők ipari gyártásán áll vagy bukik majd. De más anyagoknak is lesz "ára" mégha merőben el is fog térni a mai áraktól. Az űr ipar árspektruma is más lesz, mint a földi iparé, de nem annyira nagyon, mint azt ma gondoljuk. Egy évvel ezelőtt, a szupravezetők ára kb. 1 $/kAm (T_c=4,2 K), ami csak a NbTi-ra vonatkozik és az is csak 2 Tesla térerőnél és 2/3 × átmeneti-hőmérsékletre átszámolva. Az Nb3Sn már 10-szer annyiba kerül (4,2 K és 10 T). Az első generációs magas hőm. szupravezetők ára a mai 200 $/kAm-ről (77 K és 5milliT) zuhanni fog, akár 50 $/kAm alá is leszorulhat! Az újabbak, pl. a MgB2 ára 20 $/kAm körül lesz. Utóbbit 25 K és 1 Tesla térerőre vonatkoztatják. Mivel sok helyen a SC kábel húzóerőknek is ki lesz téve, a magnéziummal begőzölt bórszálak lesznek a legerősebbek. Bór-szálakat lehet már kapni 5 mikron vastagságban is, de a kereskedelemben a 10-30 mikronos szál a leggyakrabban kért vastagság, mert ezek fajlagos költsége alacsonyabb.
Gyűrüvilág építést, ma senki nem finanszírozna meg, de van egy találmány, ami a szökési sebességre gyorsítás fajlagos költségét 1 €/kg alá képes szorítani. Ezt az iker-csőmotorként működő "végtelenített kábelt" egy délamerikai és egy afrikai állomás között fogják az óceánra "lefektetni". A fordítóállomásokat úszó szigetekre telepítik, hogy mihelyst felgyorsítják a litzekábelt az iker-csőmotorokban és a "kábel" elemelkedik a Föld felszínétől, az állomásokat hatalmas csörlők egymás felé mozdítják el. Az érthetőség kedvéért, egy csőmotor olyan nagynyomású, nemesgáz-keverékkel töltött hurkákból áll, amiket egy hajlékony, de baromi erős fémcső (burkolat) belsejében keményre felfújnak, a közepén képződő térből pedig kiszívják a levegőt. Ugyanitt helyezik el a TTFLIM elemeit is (a TTFLIM a transverse flux linear induction motorrövidítése). Mihelyst a litze elérte a 10-11 km/s sebességet, az iker-csőmotoros "kábel" terhelhetősége több 100 tonna/m-re nő. A kábel külsején gyorsulnak azok a "kifordított mass driver" elven működő mágnespárnás csúszkák, amik a rakományt a kontinensek között, javarészt a légkör fölött továbbítják majd. Ha a gyors-szállításból befolyó hasznot visszaforgatják, akkor máris lecsökken a Föld körüli pályára állítás költsége 1 $/kg alá. Ebből (leegyszerűsítve) 50 cent az energiaköltség, 50 cent egyéb költség. Ezek a 10-20 cm átmérőjű csőmotorok két olyan állomást kötnek össze kelet-nyugati irányban, amik a continental shelf egy egy pontján lesznek lehorgonyozva. Mihelyst látják a szállítmányozók, mekkorát szakíthatnak a kelet-nyugati, interkontinentális szállítással, mások is beszállnak és fellövik a Föld körül zárt gyűrűt képező litze valamint a skyhook nevű mágnespárnás szánok elemeit. Mind a litze, mind a lineáris motorok szabadesésben lesznek, így nem lesz nehéz összszerelni őket, hogy mint Orbital Ring System-ként működjenek. A lineáris motorokon kerülnek elhelyezésre azok a kompakt hydrino-reaktorok is, amik megtermelik a beindításhoz szükséges energiát és persze a litze veszteségét is, ami 5 % körül lesz. Amint a lineáris motorok beindulnak, önmagukat szuborbitális sebességre, később geostacionárius sebességre fékezik, miközben a litze szupraorbitális sebességre tesz szert.
Egy ilyen rendszer tehelhetősége valahol 100 és 200 tonna/mm2 körül lesz majd. Valószínűleg nem körkörös litze, hanem egy lapos, litze szalag telepítése mellett döntenek majd, hogy ne essen le az összes Skyhook, ha a litzét meteorit találat éri. Ha a litze elszakad, akkor az érintőirányban meg fog szökni és az összes skyhook lepottyanna. Az ilyesmi megelőzésére egy még üzembiztosabb elvet/rendszert gondoltam ki, de sajnos, idő, pénz és szakmai segítség híján, nincs kidolgozva még. Ehhez lelkes partnereket keresek, akik nem pénzért agyalnak, hanem azért, hogy megmutassák a rakéta lobbynak, hogy "csak így is megy". A mai világban már az is előrelépés, ha a 20 000 $/kg helyett csak 19 000 $/kg a fellövési költség. Hát arra várva, hogy ilyen költségek mellett, bárki is egy ORS feltelepítését megfinanszírozza, soha nem lenne ORS, de Gyűrüvilág sem!
(igény esetén folytatás következik)

Hozzászólt Bihari Balázs Augusztus 31, 2008-n 9:07am

Kedves Ágoston!
Engem érdekel :) szerintem a többieket is.

Hozzászólt Ágoston Augusztus 3, 2008-n 3:48pm

Kedves "Gyűrüvilág" tagok,
Ábrándjaitok hamarosan valóra válnak! De nem politikusok által vagy kormányok-adta morzsákból fog megvalósulni majd az első szupraterrán élőhely!
Fiatal, technikarajongó tőkések kis csoportja fogja elkezdeni és 5-10 évvel az első beruházások után szinte mindegyik fog részvélyeket vásárolni erre a globális profittermő gépezetre. Akit érdekel, hogyan és miért, azokat szívesen tájékoztatom.
üdv
Ágoston

Hozzászólt Ágoston Augusztus 2, 2008-n 2:38pm

Kedves Gyűrüvilág-fans,
Víziótok közelebb áll a megvalósuláshoz, mint gondolnátok! Újonnan feltalált hydrínó reaktorok olyan fantasztikus mértékben csökkentik majd az energia árakat, hogy akár 10-15 év múlva megvalósulhat az első KOMMERCIÁLIS gyűrü-világ. "Kommerciális" alatt azt értem, hogy az aszteroida bányászat közvetlenül eladható nyersanyagai révén, már kezdettől fogva olyan profitot ígér, hogy a tőke nagyon gyorsan érdekellté válik. Eddig olyan félénkek voltak, hogy még a 20 szoros profit sem volt elegendő az érdekeltté tételükhöz. Nyugodjatok bele, hogy a világ a tőkéseké és nem a proliké. Ha a tőkések valamiben fantáziát látnak, akkor az megvalósul. Ha nem, 100-200 évig is álom marad. Ehhez tartsátok magatokat. Ne gyűlöljétek, irigyeljétek a tőkéseket, mint azt a kommunisták teszik, hanem tekintsetek rájuk mint a jövő munkahely-teremtőire!